2024. május 23.-án került sor egy nyílt találkozóra, ahol a Szabad tanulásban lévő közösségi keretekről beszélgettünk. Kiemelt figyelmet kapott a család, a környezet és a közösség meghatározó ereje, a jelenlegi iskolarendszer és az ipari társadalom romboló hatása; és a szabad tanulást támogató lehetőségek. A korábbi és az új résztvevők megosztották azt is, hogyan kapcsolódnak a szabad tanuláshoz és mit gondolnak a közösségi keretekről.
A rövid bemutatkozást követően áttértünk a keret és korlát fogalmára és a közöttük lévő különbségekre. A keret biztonságot jelent, ami a gyermek és a közösség szempontjából jelentőségteljes, ellentétben a korláttal, amelynek negatív és tiltó hatása van. A kereteknek szabad akarat az alapja, saját elhatározás, a tudás és ismeret másféle megközelítésének elfogadása. A szabad tanulásnak vannak keretei,-fogalmazza Andrea- ami egy olyan közeget biztosít, ahol egyénileg tud fejlődni, kibontakozni és biztonságban is érzi magát mind gyermek, mind felnőtt.
Az együtt létrehozott keretek fontosságát emelte ki Lívia, aki megosztotta tapasztalatát arról, hogy gyermekei a falubéli gyerekekkel közösen saját kereteket és szabályokat állítanak fel játékuk során.
Új társaink, Évi és Ágnes, az iskola hatásairól számoltak be, mivel mindketten testközelből érzik ezeknek a negatív oldalát. Sok a tanulással kapcsolatos probléma, a gyermekek mások és a tanítási módszerek nem változtak, elavultak. A gyermeknek viselkedésével meg kell felelnie, ahol a kihágást vagy a mást büntetik. Időprés, teljesítménykényszer, nyomás, megfelelési kényszer veszi körbe. Végeredményként egy frusztrált gyerek kerül ki, aki kevés tudást tud gyűjteni és befogadni, mert a természetes kíváncsisága és motivációja el van fojtva. Évi hozzátette, hogy a "problémás" gyermek nem kell az iskoláknak, mivel nincs elegendő szakképzett nevelő és a túljelentkezés meg a beintegrálás módszerének fejletlensége megnehezíti a bejutást. Jobbra kell csinálni az iskolákat, és rugamatlanság esetén a szülőknek kell lépni, és bevezetni az új tanítási-nevelési módszereket. Egyértelműen a szabad akarattól függ a szabad tanulás, és mivel ezt a jelenlegi iskolarendszer gátolja, szemben áll egymással a szabad tanulás a porosz nevelésrendszerű iskolával. Ottó, amíg iskolában tanított, egy szakkör során inditotta el és látta a szabad tanulás csodáját, ami a magántanulók körében kevésbé volt sikeres. A tér, egy áldásos környezet kialakításának fontosságát emelte ki, melyben készségfejlesztésre motiváltak a gyerekek.
A családnak és a közösségnek nagyon fontos és meghatározó szerepe van a gyermekek életében. A szülők hatása sem mindegy, mert a gyermek feljődését elsődlegesen ez határozza meg.A minőségi együttlét biztos jelenlétet ad a gyerek életébe. Különbözőek a gyerekek, más módokon közelítik meg az életet. Ha az ember önazonos, akkor sokkal könnyebb az élet, de a gyermeknek is van része, munkája és van útja.
Az a mély, ösztönös tudás és cselekvés van az anyákban, ami meghatározza a gyermeket és a család stabilitását. ”Ha rendben van, kompetens és segítő tud lenni a gyermekei életében, a családban, ha nincs rendben, akkor meginog a biztonságérzet.” A szülői feladattal kapcsolatban az alábbiak nagyon fontos kérdések:“Tisztában vagyok-e a nehézségekkel, és vállalom-e a felelősséget?”;”Mi a legjobb a gyermekemnek?” Ezek minden szülőben előjönnek és ez rendjén is van. A társak egyetértettek abban, hogy ”ha a szülő rendben van, minden rendben van”.
Tágabb, de szintén fontos hatása van a közösségnek, amihez a család is tartozik. Ágnes megjegyezte, hogy a valódi közösségek nem időtöltésre, hanem komoly életproblémák megoldásának érdekében szerveződnek, a megoldódásig segítséget adnak az embereknek, segítenek megőrizni a hitet és az erőt. Ideig-óráig tartó virtuális közösségek helyett valódi közösséget kellene létrehozni, de a virtuális térben is működőképes egy közösség, ha alapja a személyes ismeretségre, tiszteletre és bizalomra épül. Erre Ottó példának felhozta a kisgyermekes édesanyákat, akik megtalálják egymást, ezzel létrehozva egy szabad légkörű közösséget. Közösségépítés városi életvitelben, ahol az ember a saját életét sem tudja élni, az együttműködés és a megoldások keresése nehezebb az időbeosztás meg a véleménykülönbségek miatt. Az életkörülmények korlátozhatják a szabad tanulás vágyát és terét, ezért más terek, más módszerek és lehetőségek feltárása kell a szabad tanulás megéléséhez.
Megoszlott a vélemény a beszélgetők között arról, hogy van vagy nincs lehetőség szabad tanulásra és közösségformálásra a városban. Az egyik oldal azzal értett egyet, hogy a város az ipari társadalomnak képződménye, ahol arra van igény, hogy végrehajtókat neveljenek ki az iskolában. Ez a rendszer akadályozza a szabad tanulást és kapcsolódást. Alternatívák kellenek, amik önfeláldozással járhatnak, például költözés emberibb léptékű helyekre és a gyereket a városból kivinni kistelepülésre egy ottani közösségbe. ”Városon szembe megyünk az árral.”
A másik oldal pedig azt vallotta, hogy egyszerűbb ismerkedni városban és ha valami új, akkor könnyeb csatlakozni. Az is elhangzott hogy a személyiségtől és kitartástól függ, hogyan lehet megtalálni az embereket, azt az egy-két családot, akik ebben partnerek tudnak lenni, akikkel lehet kapcsolódni és a gyerekek is megélhetik önmagukat. Aki pedig vidékre vagy kistelepülésre költözik, az találkozhat zárt és kirekesztő natív közösséggel is.
A nagyobb kiterjedésű környezetről is érdekes beszámolókat hallhattunk. Lívia énekcsoportot kezdeményezett falujában, amiről örömmel azt osztotta meg, hogy a gyerekek élvezik a közös éneklést, és a falubéli gyerekek saját maguk alkotják szabályaikat a közösségükben.Úgy véli, hogy a gyermekek a falu-közösségben élő emberek tevékenységei során és a gyermekközösségekben egymástól tudnak tanulni. Egy közösségbe pedig becsatlakozva fel lehet térképezni az érdeklődési köröket és a kincseket, a mesterembereket és a lehetőségeket- erősítette meg Ottó. Autonóm, önszabályozó közösséget tudnak a gyerekek létrehozni, amibe a felnőttek impulzusokat, lehetőségeket tudnak bevinni.Az egész település is egy szabad tanulási térré válik, amihez elengedhetetlen egy folyamatosan fejlődő közösség mag.
Összefoglalva, a beszégetés során több nézőpontból sikerült képet kapnunk arról, hogy a keretek fontos részt alkotnak minden elemében a tanulásnak, a jelenegi rendszer alkalmatlan a szabad tanulás befogadására és a közösségnek,családnak és környezetnek a hatása sokféleképpen hat ki a szabad tanulásra. A szülőnek, pedagógusnak és gyereknek egyaránt vannak feladatai. Meg kell hagyni a gyerekeknek az összekapcsolódást, és a saját szabályrendszerük kialakítását ahhoz, hogy egymást támogassák. És végül, elengedhetetlen a tudatosság és a felelősségvállalás magunkért, gyermekeinkért és egymásért.
Tóth Eszter Anna, 2025-01-16
