Jóllét Forrás

A bevásárlóközösségek társadalom-átalakító hatása

Ez az írás a következő tanulmány magyar nyelvű kivonata: Benedek, Zs. 2023. On the transformative potential of Hungarian local food-buying clubs. Frontiers in Sustainable Food Systems, 7, 170. https://doi.org/10.3389/fsufs.2023.1124877

Összefoglaló

A tanulmány ismerteti a magyarországi bevásárlóközösségek (BK-k) fejlődési tendenciáit, és elemzi, hogy ez a fajta alulról jövő kezdeményezés hogyan járulhat hozzá a fenntarthatósági átmenethez. A BK-k olyan fogyasztói szervezetek, amelyek célja, hogy összekapcsolják a helyi élelmiszertermelőket a fogyasztókkal. A tanulmány kitér arra is, hogy a magyarországi megvalósítás miben különbözik a szakirodalomban leírt más kezdeményezésektől. Az empirikus elemzés kvalitatív technikákat alkalmaz, többek között résztvevő megfigyelést, három szervezővel és két külső szakértővel készített mélyinterjúkat, valamint 82 BK-termelő körében végzett felmérést. A BK-k elősegíthetik a fenntarthatósági átmenetet: egyrészt a fogyasztók széles körét érik el, másrészt a termelők sokaságával állnak kapcsolatban, így minden adott a mozgalom térnyeréséhez - az alapértékek megtartása, terjesztése mellett. A BK-k meghatározó szerepet játszhatnak a szemléletformálásban és a közösség erősítésében. Egyik legjelentősebb előnyük, hogy bár az uralkodó kapitalista paradigma növekedési kényszereitől függetlenül is működhetnek, de azon belül is értelmezhetőek. Az alulról jövő kezdeményezések számának növekedése egy olyan metaszervezet kialakulásához vezetett Magyarországon, amelynek célja a tudás létrehozása és megosztása, valamint a sajátos erőforrások - például az információs technológiák - közös felhasználása és fejlesztése. A szervezeti formák és működési módok sokfélesége lehetővé teszi, hogy a bevásárlóközösségek általános megközelítését a konkrét mikrokörnyezetekhez igazítsák. Az önkéntes munka nagy aránya potenciális veszélyt rejt magában. Ahhoz, hogy a BK-k hosszú távon sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy a mindennapi gazdasági tevékenységek tekintetében önellátóak legyenek, és hogy a szervezők legalább részben kompenzációt kapjanak erőfeszítéseikért.

5. Eredmények és megvitatásuk

5.1. Jelenlegi helyzet és trendek

Magyarországon az első közösség, amely nem sokkal az ezredforduló után alakult, a "Szatyor" volt, amelyet néhány más kezdeményezés követett. Ekkoriban a csoportok közötti összetartó erőt elsősorban az ismert "márkanév" jelentette (pl. a pécsi Szatyor, a kecskeméti Szatyor és a debreceni Szatyor kezdeményezések); a már meglévő közösségek elsősorban a tapasztalatok átadásával és néha a termelőkkel való kapcsolatteremtés segítésével támogatták az újak létrejöttét. Az újonnan létrejött közösségek egy része megszűnt, mások termelői piacokká alakultak át, a szórványosan fennmaradt közösségek pedig jellemzően saját útjukat járták. A különböző fogyasztóközpontú, alulról jövő kezdeményezések folyamatos fejlődése nem magyarországi sajátosság (Kondoh, 2015; Hupper et al., 2019; Kummer és Milestad, 2020).

Az egyik legnagyobb és legrégebbi szervezet, a Nyíregyházi Kosár Közösség 2013-ban indult. A 2007/2008-as pénzügyi válság és az azt követő recesszió jelentősen megnövelte a kivándorlást Magyarországon (Bodnár és Szabó, 2014), így Nyíregyházán is. A várost elhagyó barátok tömege katalizálta a közösségi műhelymunkák, egy beszélgetéssorozat alulról jövő szervezését a válság természetének átgondolására és a negatív folyamatok megállításával kapcsolatos lehetőségek meghatározására.

„A bevásárlóközösség elindításának ötlete organikusan alakult ki, mint a helyi gazdaság megerősítésének eszköze..... A találkozókon rendszeresen részt vevő 70 ember közül mintegy 25-en kezdtek el dolgozni a kosárközösség elindításán, ami mindössze három hónap alatt össze is szerveződött, és azóta is folyamatosan működik.”

A COVID-19 járvány nagy felforduláshoz vezetett a szektorban. Számos közösségben történtek különböző kényelmi fejlesztések (pl. a bankkártya használatának rendezése a kiszállítási pontokon, felhasználóbarát webshop kialakítása, házhozszállítási logisztika kialakítása stb.) Ezeket a kezdeményezéseket a tervezettnél valamivel korábban vezették be, hogy kihasználják a bezárások által generált keresletnövekedést, de a változtatások aztán annál sikeresebbek voltak. A fejlesztésekre azért volt szükség, mert a hagyományos kiskereskedelem kényelméhez szokott fogyasztók hasonló igényeket támasztottak az alternatív élelmiszerrendszerekkel szemben. Számos esetben az alternatív rendszerek iránti elköteleződés egyik akadályának (a termékek viszonylag magas ára mellett) a kényelem hiányát találták (Feldmann és Hamm, 2015; Albrecht és Smithers, 2018). Az értékesítési csatornák gyors átszervezésének nagy, bár átmeneti nyertesei a már meglévő BK-k voltak: a forgalom egyik pillanatról a másikra megsokszorozódott, és a bevásárlóközösségek igen fontos szerepet játszottak az élelmiszerbiztonság fenntartásában (Nemes et al., 2021).

Sok esetben a COVID-19 által kiváltott megnövekedett érdeklődés felgyorsította az új közösségek elindítását is. Véletlen egybeesés, hogy ezek előkészítő munkálatai gyakran már régóta folytak. (Bár néhány más közösség előkészületeinek lendületét a COVID-hoz kapcsolódó bezárások megakasztották.) Az új közösségek elindulását támogató háttérmunkák zászlóshajója a Nyíregyházi Kosár Közösség volt, amely 2017 óta tart képzéseket a szerveződések elindítását tervezők számára. Az egyik interjúalany így nyilatkozott:

„Egy képzésen találkoztunk, amelyet a saját közösségek indítása iránt érdeklődők számára szerveztek. Kiderült, hogy többen voltunk [ugyanarról a településről], később pedig csatlakozott hozzánk 1-2 szomszéd és óvodai-iskolai szülőtárs, így gyorsan összeállt a szervező csapat.”

Történetesen volt egy BK-indító képzés 2020 januárjában is, nem sokkal a világjárvány berobbanása előtt. Sok közösség tudta kihasználni a képzésből származó inspiráció, a zárások miatt hirtelen megnövekedett (szervezésre fordítható) szabadidő, és a soha nem látott mértékben megnövekedett kereslet kombinációját.

A 2. táblázat egyes közösségek főbb paramétereit mutatja be 2021-re vonatkozóan. Az adatokat az első résztvevői megfigyelés során gyűjtöttük. A közösségek száma 2022 nyarán 25 körül volt, és további öt-hat közösség indult 2022 őszén. A táblázatban azok a szervezetek kerültek felsorolásra, amelyek részt vettek a 2022. márciusi hálózati találkozón, vagy a találkozó előkészítése során adatokat szolgáltattak, és nem tiltakoztak azok közzététele ellen. Ezek a szervezetek a budapesti 8. kerület ("Vörösbegy Fogyasztási Szövetkezet" és „Szatyor Egyesület”) 18. kerület ("Végtelen Kosár"), 22. kerület („Budafoki Kosár”), Dunaújváros ("Duna Kosár"), Gödöllő ("Dombvidék"), Kaposvár ("Somogyi Kosár"), Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Szigetmonostor ("Sziget Kosár"), Szolnok és Szombathely ("Vasi Zöld Kosár") és Tatabánya ("Gerecse Szatyor") közösségei.

Táblázat. Néhány magyarországi BK főbb adata.

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	K	L	M	N	O
Településtípus	Község	Város	Város	Város	M.sz.	M.sz.	M.sz.	M.sz.	M.sz.	M.sz.	Főváros	Főváros	Főváros	Főváros
Település mérete (E fő)	1.7	25-50	25-50	25-50	50-100	50-100	50-100	50-100	100-150	100-150	1700	1700	1700	1700
Alapítás éve	2020	2020	2021	2020	2020	2020	2020	2021	2011/2022^a	2013	2022	2020	2020	2008
Termelők száma	15	35	12	20	30	25	30	25-28	10^b	45	28^b	7	11	35
Átlagos vevőszám	15	20	25	30	35	20	35	63	40^b	140	25^b	30	35	110
Önkéntesek száma	4	8	22	15	22	2	5	n.a	6^b	24	6^b	12	3	30
Kétheti	nem	nem	igen	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	igen	igen	nem
Piaci rendszerű	igen	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	nem	igen	nem
Fizetett alkalmazottak	nem	nem	nem	nem	nem	nem	igen	nem	nem	igen	nem	nem	nem	igen

Megjegyzés: M.sz.: megyeszékhely. ^a: néhány év után a kezdeti lendület megtört, a szervezők új szervezeti formákkal kezdtek el kísérletezni, majd a közösség 2022-ben újjászerveződött ^b: 2022-re vonatkozó adatok.

A legtöbb közösség a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken található. Vannak azonban néhány ezer lakosú településekről származó közösségek is, mint például a "Vértesi Kamra" (Csákváron, 5200 lakos) vagy az "Etyeki Szatyor" (etyeki székhelyű, 4000 lakos), amelyek nem szerepelnek a 2. táblázatban. Minél kisebb a település, annál nehezebb egy BK-t működtetni: mivel a fogyasztók nagyobb eséllyel ismernek személyesen is termelőket, így arányaiban nagyobb az egyéb közvetlen értékesítési csatornák (pl. a gazdaságon belüli értékesítés, barter) szerepe.

Egyes közösségek az átvételi pontokat piacos rendszerben működtetik, ahol a vásárlók találkozhatnak a termelőkkel, és a BK-n keresztül megrendelt termékeket átadják; a közösség így csak az információáramlást koordinálja. Bár ez a megoldás némi többletidőt igényel a gazdáktól (szemben azzal, hogy önkéntesek oldják meg a rendelések átadását), az előbbiek így is hozzáférnek a marketing (és hálózatépítési) előnyökhöz, viszont a BK irányítása kevesebb szervezői erőforrást igényel.

5.2. Az egyes közösségek irányítása: az önkéntesség és a fizetett munkavállalók szerepe

Az alulról építkező folyamatok, a közösségi tanulás és a kooperatív tanulás kiemelt jelentőségűek a menedzsmentfolyamatokban. Az előzetes tervezés, az eredmények mérése és értékelése, valamint az önreflexió kritikus elemek.

„Nem volt olyan vezető, aki tudta volna, hogyan kell ezt csinálni, ezért úgy döntöttünk, hogy tanuló szervezetté válunk: megtanuljuk, hogyan kell közösen megszervezni egy bevásárlóközöséget. Terveztünk, megvalósítottunk, mértünk, értékeltünk és újraterveztünk...”

A legtöbb szervezet rendszeres felméréseket hajt végre a fogyasztók és/vagy a termelők körében. A szervező mag ilyen időszakos értékelései és a (közös) célok és elképzelések újrafogalmazása segítik a közösségeket a működés fenntartásában, és lehetőséget adnak az esetleges konfliktusok megoldására.

A szervezetfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok alapján egy szervezet stabil, hosszú távú működéséhez legalább három, de lehetőleg inkább öt-hat fős magra van szükség. Más szóval, a kulcs nem feltétlenül egyetlen karizmatikus vezető, hanem a hasonló értékrenddel rendelkező emberek kis létszámú, de viszonylag homogén csoportjának együttműködése. A legtöbb szervezet nagymértékben támaszkodik az önkéntesekre a legkülönbözőbb szerepkörökben. Elsődleges (és gyakran az egyetlen) ösztönzőjük az "értékajánlat", amely lehet például a közösséghez tartozás érzése. A fizetett alkalmazottak és az önkéntesek együttműködése jellemzően elfogadható a közösségekben a nagyfokú átláthatóság miatt. A legtöbb fogyasztó csak lazán kapcsolódik a szervezetekhez a vásárlásai révén.

A szervezők hajlamosak a kiégésre, ezért a stabil működéshez elengedhetetlen, hogy a közösségek legalább részben kompenzálják erőfeszítéseiket. A fizetés mértéke azonban kritikus kérdés, mivel a viselkedési közgazdaságtani szakirodalom szerint a túl alacsony értékű ösztönzők ellenkező hatást érhetnek el, csökkentve a motivációt (Skinner, 1978; Itri et al., 2019). A BK-k hálózatépítő találkozóinak tapasztalata, hogy az ilyen programokon való részvétel is értékes inspirációs forrást jelenhet a szervezők számára, és a jövőben további figyelmet lenne célszerű fordítani a hálózatépítési lehetőségekre (lásd még az 5.3. fejezetet), valamint a szervezetfejlesztésre a metaszervezet szintjén.

A kompenzáció kétélű kard: egyrészt a fizetés kritikus fontosságú a BK-k túlélése szempontjából, ugyanakkor bizonyos kockázatokat is rejt magában. Ahogyan azt az egyik interjúalany kifejtette:

„Ha valaki fizetést kap a tevékenységéért, az késztetést, egyfajta függőséget válthat ki. Elkezdünk úgy gondolkodni, hogy csak akkor kapunk fizetést, ha van elég bevétel. És akkor ez kapitalista modellé válhat, amikor a hangsúly a jövedelemtermelésen van, és olyan döntéseket kell hozni vagy lépéseket kell tenni, amelyek ezt az irányt támogatják - még akkor is, ha ezek nem teljesen összeegyeztethetők az [eredeti] értékekkel vagy a céllal. Könnyű letérni a helyes útról, ha az ember ilyen mértékben függ a pénztől..... [De] érett személyiséggel és egy jól működő közösségben ez nem jelenthet problémát.”

A korábbi kutatásokkal összhangban, amelyek az értékek dinamikus jellegét hangsúlyozták (Milestad et al., 2017), kétségtelenül szükség van a BK küldetésének időszakos újragondolására. A fizetett tagok mellett azonban célszerű lehet más önkéntesek bevonása is ebbe a folyamatba, akik különböző helyzetekben biztosíthatják az eredeti értékrend folytonosságát. Emellett a kis lépték fenntartásának növekedést követő logikáját a szervezők alkalmazhatják annak meghatározására, hogy mi az "elég" a kapacitás szempontjából. A közösségek átalakító erejének és potenciáljának részletesebb tárgyalása az 5.5. fejezetben található.

5.3. Kapcsolódások: beágyazottság és hálózatosodás

Az egyes BK-k teljesen függetlenek egymástól. Néhány gazdálkodó egynél több közösséget lát el, de ez mindig a gazdálkodó személyes döntése. A magyarországi BK-k életében jelentős mérföldkő a hálózatosodási tevékenységek megjelenése, illetve a kapcsolódások széles körét kínáló metaszervezet megjelenése. Létrejött egy közös weboldal, a kosarkozosseg.hu és egy kapcsolódó közösségi média platform, amely a meglévő közösségek felkutatására szolgál, megkönnyítve a termelők és a fogyasztók számára a való csatlakozást, és kiindulópontként szolgál a BK-k létrehozását fontolgatók számára. Emellett az aktív közösségek elsősorban tematikus levelezőlistákon és alkalmankénti személyes találkozókon keresztül kommunikálnak egymással. A közösségek közötti kommunikáció gyakorlati szempontja a tudásmegosztás. Ezen túlmenően a személyes találkozók értékes inspirációs forrást jelentenek, mivel lehetővé teszik a szervezők számára, hogy megtapasztalják, hogy a közvetlen közösségükön kívül is egy tágabb közösséghez is tartoznak.

A szervezetek közötti egyedülálló kapcsolatot a rendelések lebonyolítását lehetővé tevő, több szervezet által is használt, közös fenntartású szoftver teremti meg. … [A következő szakasz a platformot ismerteti röviden.]

További közösségi felületet biztosított egy önkéntes szakember (az egyik interjúalany) által 2022 tavaszán és nyarán vezetett marketing tanulócsoport, így a metaszervezet kialakulása elősegítette a tudásgenerálást. Az eddig ismertetett kapcsolatok mellett gazdasági kapcsolatok is elkezdtek kialakulni a közösségek között - például a több BK-t ellátó termelők tekintetében. Bár ez nem általános gyakorlat, néhány termelő már kizárólag a BK-eken keresztül értékesít (a gazdaságon belüli értékesítés mellett). Összességében a kialakulóban lévő metaszervezet segítheti a méretgazdaságosság elérését a vásárlóerő további koncentrálásával.

Az egyes közösségek beágyazódása szempontjából a helyi intézményekkel való kapcsolatok kulcsfontosságúak. Ezek a kapcsolatok többféle formában valósulnak meg. Például a közösségek gyakran profitálnak az önkéntesek közvetlen tudásából (humán tőke) vagy a BK-hez szorosan kapcsolódó fogyasztók vagy termelők által biztosított szélesebb körű társadalmi tőkéből.

„Szerencsések vagyunk, hogy nem kell bérleti díjat fizetnünk az átadópont használatáért. XY, a hely tulajdonosa az egyik szervező régi barátja, és tetszett neki az "ügy", ezért meghívott minket, hogy használjuk a cégének telephelyét.”

A kedvezményes vagy ingyenes helyszínek mellett a reklámfelület, valamint a jogi és élelmiszerbiztonsági szakértelem is hozzájárulhat egy közösség irányításához. Amellett, hogy ezek a megoldások hasznosak lehetnek a fejlődés korai szakaszában, a növekedés során is fontos segítséget jelenthetnek.

Egyes BK-k esetében a fogyasztói közösség magját egy másik stabil közösség, jellemzően egy közeli, Waldorf-iskolához kapcsolódó csoport képezi. Ilyen esetekben a kihívást az jelentheti, hogy ezen a körön túlra terjeszkedjenek. A stabil vásárlóerő kialakítása kulcsfontosságú minden BK életében. Számos bizonyíték van arra, hogy a közösségi médián keresztül elérhető ingyenes lehetőségek gyorsan elszigetelhetik a BK-ket egy buborékban, ami akadályozhata a növekedést. Ha egy szervezet más ütemben terjeszkedik, mint ahogyan azt pl. egy termelő elképzelte, kihívások merülhetnek fel. Általánosságban elmondható, hogy a marketing a közösségi élet egyik kritikus aspektusa: egyrészt ennek sikeres menedzselése nagyon kapacitásigényes, másrészt a közvetített értékrend szempontjából a marketingtevékenység kulcsfontosságú. Mivel a BK-k jellemzően igyekeznek elkerülni a kapitalista logikát (lásd az 5.5. fejezetet), a marketingeszközöket gondosan kell megválasztani: kényes egyensúlyt kell teremteni a promóció és a szemléletformálás között. Ezért az új vásárlók megnyerésére gyakran a személyes kapcsolatfelvételt és a szájreklámot használják.

Sok közösségben nagy hangsúlyt fektetnek a helyi fesztiválokon és rendezvényeken való jelenlétre, a helyi sajtóval való pozitív kapcsolatok kialakítására esetleg catering szolgáltatás elindítására. A különböző helyi intézményekkel való jó kapcsolatok kiépítése a túlélés és a terjeszkedés alapvető elemének tűnik.

„Kezdetben gyakran mentünk különböző hatóságokhoz és tettünk fel kérdéseket - legtöbbször nem is értették, hogy mit kérdezünk. Aztán jöttek az ellenőrzések, és akkor megértették. Aztán viszonylag jó kapcsolatot alakítottunk ki az Élelmiszer-biztonsági Hatósággal.”

5.4. Termelőkapcsolatok

A BK-termelők körében végzett felmérésből kiderült, hogy az esetek nagy részében (mintegy 40%-ban) a közösségszervezők keresték meg, hívták meg a gazdákat, vagy korábbi ismeretség eredménye volt a kapcsolatfelvétel (27%). A termelői kezdeményezés, vagy ismerős termelő meghívása úgy tűnik, kisebb jelentőségű (21, illetve 10%). Az új szervezetek gyakran a közeli termelői piacokon toboroznak gazdákat. Később, ahogy a szervezetek egyre jobban megerősödnek, a cél a választék bővítése a gazdák közvetlen meghívásával. A közösségi média, egyes szervezetek, például a Magyar Agrárkamara adatbázisai, más civil szervezetek és a közeli BK-k a legjellemzőbb kapcsolódási források. Az is gyakori, hogy a gazdák megkeresik az érettebb BK-ket.

A BK-szervezőkkel készített interjúkból kiderült, hogy a legtöbb BK komplex értékelési kritériumokat alkalmaz, amikor egy új gazdálkodó részvételét mérlegeli.

A termék minősége a legfontosabb. Számunkra ez azt jelenti, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek használata minimális (egyik gazdánk sem rendelkezik tanúsítvánnyal), ... és a feldolgozott termékek esetében nem használunk adalékanyagokat. Nagy hangsúlyt fektetünk az élelmiszerek összetevőire, beleértve az alapanyagok forrásait is.

A földrajzi szempontokat is jellemzően figyelembe veszik. A cél a termékek széles választékának biztosítása, hogy a vásárlók a BK-n keresztül minden alapvető háztartási cikket be tudjanak szerezni – ez gyakran megköveteli a földrajzi távolsággal kapcsolatos kompromisszumokat. Sok BK például nem alkalmaz előre meghatározott földrajzi távolságot, hanem a közelben működő gazdálkodókat részesíti előnyben, bár mások szigorúbbak e tekintetben.

A gazdálkodók nagyra becsült partnerek. Ahogy az egyik szervező magyarázza,

„A dolgokat nem a profitnak kell meghatározni, hanem a termelőnek kell a középpontban állnia – annak, aki valóban keményen dolgozott azért, hogy a [termék] a lehető legjobb minőségben jusson el az emberekhez.”

Egy másik szervező szerint:

„A piacok hanyatlóban vannak, és a legtöbbször már nem a gazdák azok, akik [közvetlenül] értékesítenek [lásd ezzel kapcsolatban Benedek et al., 2018]. Ezért jó ezt csinálni; személyesen is meg lehet mutatni a termelőket!”

A BK-k fontosnak tartják a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat fenntartását vagy javítását. Az új gazdákat a médiaplatformokon mutatják be, és minden termék esetében elérhetőek a termelőkről és a termelési folyamatokról szóló információk. A fogyasztók visszajelzéseit folyamatosan gyűjtik és szervezik; így a gazdák tájékozódnak a kereslet változásáról. Felismerve a közösségépítésben rejlő lehetőségeket (azaz, hogy a közösséghez tartozás érzése erősítheti a vásárlók és a termelők lojalitását egyaránt), több szervezet tudatosságot épít tanyalátogatások, szüreti napok és egyéb programok szervezésével.

A felmérés eredményei szerint a BK-khez több előny is társul (3. táblázat).

Táblázat. A bevásárlóközösségek előnyei a termelők számára

Előny	Az említés aránya
Marketing tevékenység átvétele	0,646
Kockázat-megosztás	0,5
Időnyerés	0,397
Anyagi jellegű előny	0,171
Egyéb	0,294

A jelenlegi minta esetében a kínálatot elsősorban a nem pénzügyi érdekek vezérelték, ami összhangban van a korábbi megállapításokkal (Benedek et al., 2020a). A termelők többsége a marketingelőnyöket jelölte meg a BK-hoz csatlakozás elsődleges okaként - azt a tényt, hogy termékeik szélesebb közönség számára is elérhetővé válnak. A gazdálkodók hangsúlyozták, hogy a BK-k különösen jók az online marketingben és a közösségi médiában való jelenlétben, ami sok termelő gyengesége. Sok termelőnek tetszett, hogy időt takaríthat meg azzal, hogy nem kell egész nap egy piaci standnál állnia. A BK-ket sok termelő biztonságos értékesítési lehetőségnek tekinti. Egyrészt az előrendelés lehetővé teszi, hogy az árukat az időjárástól függetlenül értékesítsék, ami a piacok esetében mindig kockázatot jelent, ráadásul nincsenek eladatlan áruk - ami a romlandó termékek esetében fontos tényező. A termelők arról számoltak be, hogy a BK-ket kedvelik és közösségként érzékelik. A résztvevők úgy vélték, hogy a tudatosság növelése elengedhetetlen, és hogy a tudatos fogyasztók jobban megbecsülik a termékeiket és az előállításukhoz szükséges munkát. Emellett a többi termelővel való összetartozás érzését is érezték: sokan motiválónak találták, hogy másokkal együtt árulnak, akik hiteles, jó minőségű termékeket állítanak elő. Emellett megjegyezték, hogy a szervezőkkel való kapcsolattartás közvetlenebb és személyesebb, mint a piaci vevőkkel, ami lehetővé teszi az igények gyorsabb felismerését és a gördülékenyebb kommunikációt.

A bevásárlóközösségek hátrányai sokkal szerteágazóbbnak bizonyultak, ezért nem igazán lehetett markáns kategóriákat elkülöníteni. Érdekes módon több termelő jelezte, hogy a beszállítás időigényes (pl. egy nagybani értékesítéshez képest), illetve az egyes megrendelések összeállítása idő- és energiaigényes, sok hibalehetőséggel járó munka. Néhány termelő jelezte, hogy a termelők által fizetendő hozzájárulást magasnak tartják, különösen, ha a BK-k ezzel párhuzamosan árgaranciát is megkövetelnek, ami azt jelenti, hogy nem adhatják el termékeiket magasabb áron, mint a piacon. Az egyik megoldás az lehetne, ha a jutalékot nem az árbevételre, hanem a nyereségre alapoznák (a támogató hozzájárulás lehetőségével, amely lehetővé tenné a termelő számára, hogy bármilyen összeget felajánljon). Néhány termelőnek nehézséget okoz rendszeres vagy rögzített szállítási ütemterv szerint szállítani. Volt, aki hátrányként említette az eladások alacsony általános volumenét. Sok termelő úgy vélte, hogy az önkéntesek nem rendelkeznek elegendő kapacitással, és időnként szervezetlenek. A fogyasztók időnként nem vették át a megrendeléseiket. E probléma kezelésére sok közösség különböző mechanizmusokkal rendelkezik, a BK költségvetésének megterhelésétől kezdve a különböző szankciók érvényesítéséig. Néha, különösen a dobozos rendszerrel rendelkező fiatal közösségekben, az áruk tárolását az átvétel és az eladás között nem kezelik megfelelően, ami konfliktusokhoz vezet. A dobozrendszerek további hátránya, hogy nem teszik lehetővé a közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal. Egyes termelők elégedetlenek voltak azzal, hogy termékeikhez nem adtak olyan részletes magyarázatot, ahhoz képest, mint amikor személyesen értékesítik azokat. Néhány termelő felvetette azt a problémát, hogy a termelőknek akkor is szállítaniuk kell, ha csak néhány megrendelés érkezik. Sok közösség azonban rendelési értékhatárt vezetett be, ami kiszámíthatóbbá és jövedelmezőbbé teszi az együttműködést a termelők számára. Egy másik nehézség a friss termékek (pl. pékáruk és tejtermékek) termelőit érinti - amikor váratlanul nagy mennyiségű rendelés érkezik, ami rohanást eredményez. Egy termelő hátrányként említette, hogy az impulzusvásárlás nem növeli a forgalmat, mivel a termékeket előre megrendelik.

Táblázat. A BK-ekkel való elégedettség leíró statisztikái

Változó	N	Átlag	SD	Min	Max
Általános elégedettség	77	4,62	0,81	2	5
A szervezők szavahihetőek	76	4,83	0,64	2	5
A folyamatok transzparensek	75	4,44	0,84	1	5
Közös célok	75	4,45	0,93	1	5

A termelők összességében elégedettek a közösségekkel való együttműködéssel (4. táblázat), ami nagy jelentőséggel bír, amikor a mozgalom terjedési potenciálját mérlegeljük. A legtöbb termelő vagy hasonló mennyiségben tervezi folytatni a szállítást (30%), vagy hamarosan bővíteni fogja (68%), ami azt jelzi, hogy bár eladásaik viszonylag csekélyek, mégis komolyan veszik a lehetőséget.

5.5. A bevásárlóközösségek terjedési potenciálja

A hosszabb ideje tevékenykedő szervezők egyetértenek abban, hogy a hosszú távú működésnek önellátónak kell lennie a mindennapi gazdasági tevékenységek tekintetében. A külső finanszírozás vagy a kapcsolati háló által biztosított támogató környezet hasznos lehet egy közösség indulási szakaszában. A külső finanszírozás azonban gyorsan a működés akadályává válhat, mert elhomályosítja a szereplők valódi szükségleteit és lehetőségeit; azaz megakadályozza az organikus növekedést. Amellett, hogy a szervezeteknek fedezniük kell a helyszín bérleti díját, legalább néhány éven belül biztosítaniuk kell a szervezők "foglalkoztatását" is (ez utóbbi nagyságrendje miatt pontosabb lenne tiszteletdíjnak nevezni), ami aztán a közösség erősödésével növelhető. Egy szakértő szerint:

„Azt látom, hogy sok közösségben sok energia megy a mindennapi működésre és szervezésre, de kevesebb a stratégiai gondolkodásra: „Ha van rá időnk, akkor megcsináljuk”. Ebben a tekintetben ez ugyanaz a minta, mint egy kisvállalkozásnál... Fontos, hogy a lehető leggyorsabban kialakítsuk a szervezők magját, akik át tudják beszélni a stratégiai kérdéseket.”

A mozgalom terjedését akadályozhatja például az önkéntesek kiégése (és gyors fluktuációja), a viszonylag magas hozzájárulás, amelyet a gazdáknak fizetniük kell, és területtől függően az olyan gazdák hiánya, akik látják a részvételben rejlő lehetőségeket, vagy meg tudnak felelni az elvárásoknak (Balogh et al., 2022). Bizonyos esetekben (különösen a gyenge vásárlóerővel rendelkező területeken) a dinamikus közösségi növekedés hiánya a kezdeményezés korai szakaszában veszélyes lehet, mivel a résztvevő gazdák esetleg többet vártak el az együttműködéstől, és a közösség széteshet, mielőtt még esélye lenne megerősödni. A hálózatépítés támogathatja a mozgalom terjeszkedését, és hozzájárulhat a méretgazdaságosság kihasználásához.

A közelmúltbeli háborúk, járványok és ökológiai válságok, köztük a klímakatasztrófa miatt megnőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik úgy vélik, hogy a globalizált fogyasztói társadalom válságban van. Egy szervező a következőképpen foglalja össze motivációjukat:

„Megpróbálunk tenni valamit. A bevásárlóközösség egy eszköz, egy tér az új gazdaság kiépítéséhez.”

Az interjúalanyok a fogyasztói érdeklődés növekedésével kapcsolatos várakozásaikat e folyamatok intenzívebbé válásával magyarázzák, és úgy vélik, hogy a BK-k szerepe és átalakító hatása egyre kritikusabbá válik. Ilyen sikert vetít előre az a közelmúltbeli magyarországi tendencia, hogy az emelkedő energiaárak és a magánszemélyek esetében alkalmazott benzinársapka miatt a (korábban drágább) helyi élelmiszerek versenyképessé váltak a hagyományos láncokban árult élelmiszerekkel szemben (Sgaravatti et al., 2022). Ez a relatív árcsökkenés valószínűleg felgyorsítja a fogyasztói bázis növekedését, bár ennek a tendenciának az átütő ereje továbbra is kérdéses.

Ez a tanulmány elsősorban a BK-k szervezőire, és kisebb mértékben a termelőkre összpontosított, a fogyasztókkal csak részben foglalkoztunk. Az alternatív élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos egyik széles körben elterjedt kritika, hogy magasabb áraik viszonylag tehetős közönséget vonzanak (Martinez, 2010; Kneafsey et al., 2013; Balázs et al., 2016). A BK-k igyekeznek hangsúlyozni a helyi termékek kiváló ár-érték arányát. Bár a helyi termelés nem mindig bio, a kézműves élelmiszerek jellemzően kevesebb adalékanyagot tartalmaznak, mint a hagyományos termékek, ami sok fogyasztó számára vonzó tényező (Feldmann és Hamm, 2015). A folyamatos figyelemfelkeltő tevékenységek eredményeként a jómódú vásárlók dominanciája kevésbé nyilvánvaló a BK-k esetében, mint más modern alternatív élelmiszerrendszerek esetében. Egy szervező beszámolója szerint:

„Sok vásárlónk alacsony jövedelmű, de [környezet- és társadalom]tudatos értelmiségi. Kis kosaruk van, de mindig rendelnek”.

A hátrányos helyzetű és marginalizált társadalmi csoportok részvétele a BK-ekben nem jellemző, annak ellenére, hogy sok szervezet rendkívül érzékeny a társadalmi egyenlőtlenségek kérdéseire. Egyes csoportok például rendszeresen vagy kampányok keretében gyűjtenek élelmiszert a rászoruló családok és szervezetek megsegítésére. Mások partnerségeket tartanak fenn, és más nem kormányzati és társadalmi szervezetekkel közös figyelemfelkeltő kampányokban vesznek részt. Több közösség például arról számolt be, hogy adománygyűjtő akciókat szerveztek az Ukrajnából érkező menekültek támogatására. A szervezetek hitelessége és átláthatósága kulcsfontosságú az ilyen típusú közösségi munkában.

A kisléptékű élelmiszer-rendszerek, beleértve a BK-ket is, hozzájárulhatnak a növekedés utáni világba történő átmenethez, ha terjeszkedésük során fennmaradnak a kiindulási értékeik a konvencionalizációval kapcsolatos kezelhető kockázatok ellenére. Bár a BK-k értelmezhetők a mainstream kapitalista paradigmán belül (ami azért fontos, mivel az elsősorban individualista érdekek által vezérelt szereplők közötti kapcsolatok kialakulására törekszenek), kis méretük és a növekedési kényszertől való függetlenedés fenntarthatóságukat sugallja. Meg lehet határozni, hogy egy kistermelő számára mi az "elég" (pl. mennyi földet lehet egy nap alatt megművelni, hány állatot tud egy ember etetni stb.) Bár a legtöbb közösség még mindig terjeszkedik, néhány már elérte a határait a kényelmesen kiszolgálható vásárlók számát illetően. Továbbá, bár egyes közösségek megengedőbbek a szállítással kapcsolatos lábnyomukkal kapcsolatban, a gazdák személyesen határozhatják meg, hogy megéri-e a viszonylag kis mennyiségű terméket szállítani (más értékesítési csatornákhoz képest). Az "elég" tehát szervezeti szinten is értelmezhető. Azon túl, hogy a BK-k függetlenebbek a növekedéspárti logikától, fenntarthatósági szempontból is előnyösek, mivel inkább elosztják, mintsem koncentrálják a tőkét. Ahogy a kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője összefoglalta:

„A pénz a gazdák zsebébe kerül, nem pedig a multinacionális kiskereskedelmi vállalatokéba.”

Ráadásul, még ha az alternatív élelmiszerrendszerek nem is feltétlenül lendítik fel a helyi gazdaságot (Benedek et al., 2020b), a lakosság helyben tartását mindenképpen segítik.

6. Következtetések

Ez az írás résztvevő megfigyelések, interjúk és egy termelői felmérés alapján készült, hogy jobban megértsük a magyar bevásárlóközösségek közelmúltbeli fejlődését és átalakító potenciálját. Ahelyett, hogy közvetlenül a fenntarthatóság különböző, gyakran nehezen számszerűsíthető szempontjaira összpontosítanánk (Corsi et al., 2018), a BK-k működésével foglalkozunk. Azáltal, hogy hozzájárulnak egy egészségesebb, ellenállóbb és befogadóbb élelmiszerrendszer kialakításához, a BK-k kétségtelenül alternatívát jelentenek a hagyományos kiskereskedelemmel és annak tömegtermelésű, homogén importtermékeivel szemben. Az alternatív élelmiszerrendszerek e sajátos típusai innovatív módon tekintenek az élelmiszerek jövőjére. Az életmódváltást, az élelmiszer-aktivizmust, a kísérletezést és a fenntartható élelmiszertermelést támogatják.

Az alternatív élelmiszerrendszerek más típusaihoz képest a BK-k lényege a következőképpen foglalható össze. Először is, stabilabbak és kiszámíthatóbbak a gazdálkodók számára, mint a piacok, mivel az előzetes rendelés miatt nem keletkezik többlet. A termelők ugyanakkor nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA) esetében, ahol a fogyasztók a szezon elején lekötik a kapacitásokat. Mivel Magyarországon a CSA-k jellemzően egyetlen gazda köré szerveződnek (Balázs et al., 2016), a BK-k több termelőt érnek el; így a skálázási hatás (terjedési potenciál) hangsúlyosabb. Emellett a piacok és a CSA-k lényegesen nagyobb egy termelőre jutó értékesítési volumennel járnak, mint a BK-k. Bár nem annyira, mint a CSA-k esetében, a BK-k a szervezők és a termelők közötti viszonylag szoros kapcsolatokat foglalnak magukban az alternatív élelmiszerrendszerek más formáihoz képest. A fogyasztói szövetkezeti modellek nem jellemzőek Magyarországon, így e tekintetben nem lehet összehasonlítást végezni.

A társadalmi közelség, a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolatok és az átláthatóság elengedhetetlenül fontos a bizalom közvetítésében és a fogyasztók élelmiszer-minőséggel kapcsolatos megítélésének javításában (Prigent-Simonin és Hérault-Fournier, 2005). Miközben ezek a folyamatok hozzájárulnak a hitelesség fenntartásához (Wittman et al., 2012), a BK-k a fogyasztók széles körét érhetik el, beleértve a kevésbé tehetős fogyasztókat és az intézményeket is. A szervezett fellépés és az alkupozíció révén a fogyasztók értékes információkkal szolgálhatnak a termelők számára, például arról, hogy hogyan szeretnék, ha az élelmiszereket előállítanák, feldolgoznák és csomagolnák, ami (tekintettel az érintett gazdálkodók nagy számára) elősegítheti a gyorsabb változást és a jelentősebb átalakulást. A kapcsolat fordítva is működik: a BK a fogyasztókat is tanítja a szezonalitás, az étkezési kultúrák stb. fontosságáról, ami étrendi változásokat eredményezhet.

Az, hogy viszonylag kevés a beszállításra hajlandó vagy képes kistermelő, valamint az, hogy az egyes BK-k kisebb szerepet játszanak a gazdálkodók megélhetésében, megakadályozza a hatalmi egyenlőtlenségek kialakulását, a gazdálkodók marginalizálódását és ezáltal a konvencionalizálódást (Mount és Smither, 2014).

A BK-k hatékonysága annak tulajdonítható, hogy e közösségek sokféle módon járulnak hozzá a tranzakciós költségek csökkentéséhez (Paech et al., 2021). Először is, azáltal, hogy a BK-k sok, saját termékeiket értékesítő gazdálkodót tömörítenek, az autentikus élelmiszerek széles választékát kínálhatják; és azáltal, hogy sok vásárló igényeit egyesítik, megkönnyítik az ellátás biztosítását. Az intézményesülés fokozza a gazdák együttműködését egy olyan környezetben, ahol az együttműködés a történelmi múlt következtében nem jellemző (Bakucs et al., 2012). A piacterekhez képest a szigorú és átlátható értékelési kritériumok alkalmazása, valamint a rendszeres tanyalátogatások biztosítják, hogy azok kerüljenek kapcsolatba a fogyasztókkal, akik valóban megtermelték a termékeket (Benedek et al., 2018). Az informatikai eszközök használata a teljes rendelési és forgalmazási folyamat során minimálisra csökkenti a tranzakciós költségeket (King et al., 2010). Végül a BK-k a tudatosságnövelés és az átlátható kommunikáció kombinációjával elnyerik az érdekelt felek bizalmát. Figyelembe véve a civil társadalom gyenge állapotát és a magyarországi együttműködés alacsony szintjét, nem lehet eléggé hangsúlyozni a BK-k közösségi kohézió növelésével kapcsolatos munkájának fontosságát.

Bár a fizetett szervezők pénzügyi függősége a növekedés vagy a mindenáron való növekedés erőltetésének kockázatát hordozza magában, az értékalapú közösség jelenléte, és ami még fontosabb, az egyes BK-k jól meghatározott földrajzi és kapacitásbeli korlátai kezelhetővé teszik ezt a kockázatot. Ez biztosítja, hogy az alapvető értékek a közösségek növekedése és érése során is sértetlenek maradhatnak. Az átalakító hatás inkább a mozgalom vagy a hálózatosodás, mint az egyes BK-k növekedésének eredménye lehet. Ez a fajta alternatív élelmiszerrendszer különösen jelentős lehet a magyar kontextusban a fenntarthatósági átmenet során.

Bár a BK-k jövője ígéretes, a legtöbb ilyen közösség még gyerekcipőben jár, és az önkéntesség magas aránya miatt a szervezetek sebezhetőek. A BK-k erősödő hálózata és az éves találkozók a közeljövő értékes eszközei lehetnek a BK-k megerősítése során, azonban az a jövő zenéje, hogy a BK-k mennyire tudnak megerősödni, és be tudják-e tölteni ígéretes társadalomátalakító szerepüket. Ugyanakkor számos jelenlegi tendencia ösztönzi a BK-k mint alulról jövő kezdeményezések fejlődését, többek között az éghajlati válság és a hagyományos termékek relatív árának (esetenként nagyobb mértékű) emelkedése.

[Hozzájárulás a szakirodalomhoz, limitációk.]

Köszönetnyilvánítás

Köszönet illeti a bevásárlóközösségek képviselőit, valamint az interjúalanyokat a véleményükért és az adatszolgáltatásért. Köszönet Nemes Gusztávnak, Orbán Évának, Michels Ambrusnak, Smid Zsófiának, Hernádi Borbálának és Makó Eszternek az adatgyűjtésben nyújtott segítségért, valamint Simon Miltonnak az angol nyelvi lektorálásért.

Benedek Zsófia, 2023-03-28, módosítva: 2023-09-04

<< Írások